1910. december 10.
Budapesten, a Kerepesi út 15. szám alatt született. Eredeti neve Kanczler Katalin Mária. Keresztelőjét a Rózsák terén az Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplomban tartották. Édesapja Kanczler Ferenc cipész segéd és édesanyja Lőrincz Rozália Nagyszénáson kötött házasságot. Testvérei: Róza, Ferenc, János, Anna, József, Géza. Katalin volt a sorrendben a hetedik, legkisebb gyermek.
1912
A család az akkor Kőbányához tartozó, újonnan felépült Százados úti lakótelepre költözött. A Százados út 37. számú házban laktak.
1917
Egy gyermeksegélyezési akció keretében több hónapot töltött a svájci St. Gallenben.
1930. augusztus 4.
Feleségül ment Varga András Rezső adóvégrehajtó tiszthez. A házaspár a Horthy Miklós úton (ma Bartók Béla út) kétszobás lakást bérelt.
1933. május 12.
Az ifjú feleség túlzott költekezése nemcsak a férj anyagi egzisztenciáját veszélyeztette, de a házasságot is. Három év együttlét után közös megegyezéssel elvált Varga Rezsőtől.
1936
Tarnay Ernőnél, majd Bárdos Artúrnál próbálkozott a színészmesterség elsajátításával. Kezdeti lelkesedése azonban hamar alábbhagyott és megszakította tanulmányait.
1938. április 10.
Egyed Zoltán hírlapíró egy baráti társaságban azonnal felfigyelt kivételes adottságaira, és a Reggel című napilapban magasztos beharangozót írt új felfedezettjéről. A „káprázatos névtelen” ekkor már szorgalmasan képezte magát Cs. Aczél Ilonánál, a Nemzeti Színház nyugalmazott színésznőjénél, emellett tánc- és énekórákra járt. Egyed választotta számára a Karády művésznevet.
1938. április 30.
Három éves szerződést írt alá Réthy L. Pál színházi ügynökségével.
1939. február 4.
A Pesti Színházban megkapta első szerepét. Lady Elisabeth-et alakította William Somerset Maugham és Zoe Atkins Az asszony és az ördög című drámájában. Partnerei: Básti Lajos (Jimmy Welldons-Burns) és Greguss Zoltán (Albert).
1939. szeptember 27.
Harsányi Zsolttal megkötötték szerződését a következő vígszínházi évadra. Még ebben a szezonban, az ötödik kerületben a Kaas Ivor (ma Nyáry Pál) utca 9. I. emelet 1. számú lakásban rendezte be új otthonát.
1939. december 21.
Bemutatták Zilahy Lajos Halálos tavasz című regényének filmváltozatát a Fórum moziban. Az író Pegazus néven alapított filmvállalatot és a kezdő színészőre osztotta Ralben Edit szerepét. Partnere Jávor Pál (Dr. Egry Iván szerepében). A filmsiker országos hírnevet szerzett Karády számára, amelyet Polgár Tibor és Nadányi Zoltán Ez lett a vesztünk című betétdalának lemezfelvétele tovább fokozott.
1940. március 23.
Gabi szerepében lépett fel Bókay János Első szerelem című vígjátékában a Vígszínház színpadán.
1940. október 10.
A Vígszínház vezetői ezúttal egy húsz évvel korábban előadott Edward Sheldon-darabban, a Románcban léptették fel. Rita szerepét jászotta Perényi László partnereként.
1941. február 15.
Jelenát alakította Leonyid Arcübasev: Féltékenység című színművében. A kedvező kritikák ellenére ezután már nem lépett fel drámai szerepben.
1941
Hogy lettem színésznő… címmel megjelent önvallomása, amelyet Karády nevében Egyed Zoltán vetett papírra.
1942. május
Hanglemezre rögzítették Hegedűs Tamás Hamvadó cigarettavég c. szerzeményét, amely minden idők legnépszerűbb Karády-slágere lett. Hegedűsék Sas-hegyi villájában a Barackos úton (ma Barackfa utca) ismerkedtek meg Ujszászy István vezérőrnaggyal, az Államvédelmi Központ vezetőjével. Rövidesen bensőséges kapcsolat szövődött közöttük.
1942. szeptember 5.
Bemutatták az első magyar tudományos-fantasztikus filmet, a Herczeg Ferenc novellájából készült Szíriuszt. Rosina Beppo mellett ez évben még hat nagy játékfilm főszerepét alakította. Pályája csúcsára ért.
1943
Megjelent Egyed Zoltán A szerelem elfárad című kisregénye, amelyben a szerző kettejük viharos kapcsolatát örökítette meg álnevek mögé rejtve.
1943. szeptember
Fellépett a Fővárosi Nagycirkuszban rendezett kívánsághangverseny Színészek a manézson című összeállításában, a Holdvilágos éjszakán című Eisemann Mihály-slágert adta elő.
1943. december 15.
Közel három év szünet után tért vissza a színpadra, ezúttal primadonna szerepkörben. A Fővárosi Operettszínházban Izabella szerepére szerződtették Fényes Szabolcs legújabb operettjében, A királynő csókjában. Nem sokkal a bemutató után Ujszászyval titokban eljegyezték egymást.
1944. április 18.
Legújabb filmjét, a Machitát, hirdetik a plakátok, amikor a Gestapo Ujszászyval együtt letartóztatta a Felső Zöldmáli út 29. szám alatt. A Gazdátlan asszony című film forgatása leállt, a jeleneteket végül Simor Erzsivel forgatták újra. Három hónapos fogság és kényszervallatás után szabadult.
1945. január
Néhány nappal a szovjet bevonulás után megalakult a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, amelynek Szentgyörgyi Albert és Zilahy Lajos mellett Karády Katalin is alapító tagja volt. Ebben az időszakban számos orosz témájú hangfelvétele készült.
1945. május 25.
Fényes Szabolcs saját operettjét, a Mayát tűzte műsorra, amelynek címszerepére Karádyt kérte fel. Partnere a munkaszolgálatról hazatért Básti Lajos volt.
1945. december 21.
Egy újabb címszerep következett Jacobi Victor Sybill című operettjében, amelyet Szabolcs Ernő rendezett. Partnerei Honthy Hanna (Nagyhercegnő) és Sárdy János (Petrov).
1946. december 20.
Halász Rudolf Fekete liliom című operettjének ősbemutatóján Zia szerepében lépett fel.
1947. május 21.
Az operettek sorát ezúttal egy prózai szerep törte meg. Fendrik Ferenc Vera és családja című vígjátékának címszerepét alakította.
1947. július 14.
Megvásárolta a Lepke utca 26. szám alatti villát, amelyet évek óta bérelt. Mohácsi Ilona, egy állását veszített varrónő vezette a háztartást.
1948. január 8.
A Világ című napilapban folytatásokban megjelent Kristóf Károly által lejegyzett vallomása, A Halálos tavasztól a Gestapo fogságáig címmel.
1948. január 16.
Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjének Tangolitája az utolsó színházi szerepe volt a Fővárosi Operettszínházban.
1949. március 6.
Móricz Zsigmond Forró mezők című regényéből készült film bemutatóját tartották a budapesti Corso moziban. Az előző évben lezajlott forgatást többször meg kellett szakítani a Vilmát alakító Karády gyenge fizikai és lelki állapota miatt. A Betlehemi királyok című rövidfilm mellett ez volt az egyetlen mozifilm, amelyben szerepet kapott a háború után.
1950. január 25.
A Fővárosi Varietében (ma Madách Színház) a Békehajó című revüben Fényes Szabolcs két dalát adta elő. Színházi- és filmszerződések hiányában, többnyire éjszakai szórakozóhelyeken lépett fel.
1951. február 19.
A visszaemlékezések szerint Felsőcsatár és Narda között lépte át az osztrák-magyar határt, vele tartott barátnője Frank Irma kalapkészítő és házvezetőnője Mohácsi Ilona. Először Salzburgban, majd Svájcban telepedett le.
1951. március 2.
A rendőrség letartóztatta az itthon maradt családtagokat, amit hamarosan kilakoltatás és tizenhárom hónapos internálás követett.
1952
Brüsszelbe költözött. Ebben az évben ellátogatott Ostendébe, Párizsba, és Genovában is járt. Az egyesült államokbeli beutazási kérelmét elutasították.
1953 tavasz
Vízumot kapott Brazíliába és több hetes hajóút után São Paulo-ban telepedett le, ahol Frank Irmával kalapkészítésből éltek.
1968. augusztus-december
Dr. Varga László ügyvéd összeköttetéseinek köszönhetően megkapta a letelepedési engedélyt az Egyesült Államokban. New Yorkban a 80. utca 245-ös számú házának 11. emeletére költözött. Kalapüzletet nyitottak a Madison Avenue-n Frank Irmával.
1969. március 30.
Tizennyolc év szünet után lépett újra színpadra a New York-i Hunter College előadótermében. A kétezres befogadóképességű nézőtér zsúfolásig megtelt, a helyi magyar sajtó Karády visszatérését ünnepelte.
1969. május 17-18.
Kertész Sándor meghívására a fellépett a Torontói Művész Színház keretében rendezett Békebeli vidám majális című összeállításban. Az előadást a Central Technical School színháztermében tartották, amelyet egy héttel később Montrealban a Plateau Hall-ban megismételtek.
1970. május 24.
Polgár Tibor zeneszerzővel önálló koncertet adott a Torontótól egy órára fekvő (Galt-Kitchener-Guelph) Kossuth Házban.
1971. február-május
Svéd Sándor operaénekes valamint Körmendi Vilmos zeneszerző és Felföldi Anikó színésznő társaságában koncertkörúton vett részt amerikai és kanadai magyar lakta városokban. A turné befejeztével minden további fellépéstől elzárkózott.
1973
Hosszú rábeszélések után Sándor Pál filmrendezőnek sikerült néhány felvételt készítenie a visszavonult színésznővel.
1978. november
Felújították és a Filmmúzeum moziban levetítették a Halálos tavaszt. Ezzel megkezdődött a Karády-filmek reneszánsza.
1979. december
Magyarországon a Hungaroton gondozásában megjelent első nagylemeze, amely tizennyolc régi sikerfelvételt tartalmazott. A hazai Karády-lemezek és kották jogdíjaiból származó bevételeket az Ódry Árpád és a Jászai Mari Színészotthon támogatására ajánlotta fel.
1989
A Háttér Lap- és Könyvkiadó gondozásában megjelent Király Jenő könyve Karády mítosza és mágiája címmel, valamint a Hogy lettem színésznő? című önéletírás bővített kiadása a Szépirodalmi Könyvkiadó jóvoltából.
1990. február 7.
Rövid kórházi ápolás után, áttétes tumor következtében hunyt el közép-amerikai idő szerint este 20 óra 50 perckor a manhattani a Saint Vincent’s kórházban.
1990. február 16.
A Madison Avenue és a 81. utca sarkán található Campbell temetkezési intézet első emeleti ravatalozójában búcsúztatták New York-i barátai és tisztelői.
1990. február 19.
Budapesten, a Szent István Bazilikában ravatalozták fel, majd a Farkasréti temető 22/1-es parcellájában helyezték örök nyugalomra.
1991. szeptember
Felavatták sírkövét, Fekete Tamás szobrászművész alkotását. A félig leégett gyertyát ábrázoló fehér márvány emlékművet örököse, Mohácsi Ilona állíttatta.
2003. szeptember 10.
Megnyitották a Dívák, primadonnák, színésznők elnevezésű kiállítást az Ernst Múzeumban, amely Jászai Mari, Fedák Sári és Karády Katalin életútját mutatta be az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közreműködésével.
2004. december
A Knesszet 1953-as törvénye alapján a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet Karády Katalint a vészkorszak alatt tanúsított hősies, humanitárius tetteiért posztumusz a Világ Igaza kitüntetésben részesítette.
2008. december 29.
A Fővárosi Törvényszék 14. Pk. 60732/2008/2. számú határozatával bejegyzésre került a Karády Katalin Alapítvány.
2011. július 27.
Budapesten a II. kerületben a Lövőház utca 16/B alatt megnyílt a Karády Katalin Múzeum Kávéház.
2012. március 27.
A színházi világnap alkalmából a Magyar Posta bélyeget bocsátott ki emlékére.